Crostini, diós sajttal,

sonkával és paradicsommal

Frances Mayes toszkánás könyveit nem kell már bemutatni, mindenki jól ismeri. Én is gyakran forgatom, mindig találok benne valami újdonságot és gyakran jegyzetelek is belőlük, a nagy zöld könyvembe. Tőle tudom például, mi a különbség a crostini és a bruschetta között. Mindkettő mini melegszendvics, de a crostini kerek, bagettből készül, a bruschetta viszont „közönséges” kenyérből. A vendéglőkben - és már nemcsak az olaszokban - az előétel előtt hoznak ki belőlük néhányat, nehogy éhen haljon a vendég, mielőtt elkészül az első fogás. Természetesen ha egy kicsit nagyobbra és vastagabba vágjuk a kenyérszeleteket, sör- és borkorcsolyaként is kitűnően megállja a helyét, én kiadós reggelit csináltam belőlük. A receptek között 6-féle crostini-bruschetta szerepel, ebből a hatféléből kombináltam össze kettőt. Az egyikben kecskesajt+dió, a másikban kecskesajt és pármai sonka párosa alkotja a feltétet. Nekem diós sajtom volt otthon, sonka is akadt pár szelet, de a lehetőség hűtőtartalomtól függően számtalan. "Újításom" szerint nem kell hozzá sem sütő, sem kenyérpirító, mindössze egy teflonserpenyő és legalább 3 perc. A lényeg, hogy olyan sajtot használjunk, ami nem folyik szét a melegítéstől, a többi már gyerekjáték.

Vágjunk fel kenyér-, sajt- és sonkaszeletet egyenlő mennyiségben. Melegítsük fel a serpenyőt, és helyezzünk bele mindent egyszerre, és süssük addig, amíg a kenyér meg nem pirul, és a sajt szép aranyszínű lesz. A megsült kenyérszeletkékre csúsztassuk rá a sajtot és a sonkát. Én még mindezek fölé egy paradicsomszeletet is raktam, sőt egy ici-pici balzsamecettel is meghintettem.