Legutolsó kommentem úgy tűnik bombaként robbant Maci portá/l/ján – legalábbis a hozzászólók számából ezt a következtetést vontam le – és bár ki sem látszom a sok feladatból – mégsem tehetem meg, hogy autszájderként elmenjek a téma mellett, így fényképezőgépet és billentyűzetet ragadtam, hogy leírjam, milyen

Az én konyhám

Mindig nagy konyháról álmodoztam. Ahogy szép házról és kertről szoktak álmodozni, én úgy álmodoztam egy szép nagy konyháról, amiben mindennek van helye, ahol nem kell eltenni a kenyérszeletelőt, a turmixgépet, és nem kell átrendezni a konyhát, ha éppen pogácsát akarok szaggatni. Az én konyhámban állandóan pakolni kell. Kevés a tároló hely, állandó helyhiánnyal küzdök, és mindig keresek valamit. Ha jól számolom öt- vagy hatszögű? Lehet hogy ötöt is tudok lépni hosszában, de széltében kettőt sem. Igazi egyszemélyes konyha. Pedig nálunk mindenki szeret főzni. A férjem, a fiam és a lányom, magamról nem is beszélve. Amerikai konyhának mondják, merthogy a nappaliból kanyarították ki, és éppen ez az, amire soha nem vágytam. Azt mondják, itt nincs elvágva a háziasszony a család többi tagjától főzés közben, lehet közben tévét nézni, beszélgetni, - és ez mind igaz is - viszont nemcsak a konyhában terjeng a hagyma, bableves, rántás szaga, hanem a nappaliban is.

Igaz, van egy spájzom, de mert a hűtőnek már nem jutott hely a konyhámban, így az is ott szorong a polcok között, megnehezítve a többi hely kihasználását, és a hűtő-takarítást. Mindezek ellenére imádom a konyhámat! Imádom, mert „toszkán” színe van a konyhabútoromnak, mert a fiókok, bár kevés van belőlük, kisujjal ki- és betolhatók, és imádom, mert a kertre és a teraszra néz,


és mert mindig látom, hol alszik a kutyám, aki állandóan összeorrolja a konyhaajtó üvegét.

A tűzhely az ajtó és az ablak mellett van, ez nagyon praktikus nyáron, mert tavasszal kinyitom, ősszel becsukom, télen meg lefagy a derekam, ha csak egy kis résen is szeretném kiengedni a gőzt. Van mindenem, ami egy konyhába kell, csak nem a konyhában. A tányérok, tálak, evőeszközök nagy részét a nappali különböző szekrényeiben tartom, a serpenyőimet nagy odafigyeléssel a spájzban, a lábosokat és fazekakat mindig ugyanoda, vagyis nagyság szerint egymásba kell tegyem, mert menthetetlenül kimaradnának a helyükről. A nappaliban étkezünk, reggel is, a konyhában mindössze egy hokedli van, ha valakinek kedve szottyanna szórakoztatni engem főzés közben, vagy ha egy pillanatra le szeretnék ülni, hogy megkóstoljam a töltött káposztát. Ezek persze nem olyan nagy problémák, megszoktam már, és nem is befolyásolják az én főzőkedvemet, itt is remekül meg tudok főzni akár karácsonyra is, csak szervezés kérdése. De nagyon boldog lennék, ha csak másfélszer ekkora lenne, de ez már csak egy álom marad.

Padlizsánkrém

Olvastam valahol, hogy „a padlizsánkrém receptje genetikai alapon terjed, az erdélyi rokonságtól”. Ezt az állítást csak megerősíteni tudom, mert én is a férjem anyukájától tanultam. Ő az ő anyukájától, az ő anyukája a déditől és így tovább, és mindezt Erdélyben, Székelyföldön. Lehet, hogy arrafelé az anyatejjel együtt jön a padlizsán (ott vineta) szeretete, és a lányok már kamaszkorukban is profi padlizsánsütők.

Magamról ezt nem mondhatom el, gyerekkoromban én azt sem tudtam eszik-e vagy isszák a padlizsánt, mi több, nem is hallottam róla, igaz, akkortájt nem volt divat sem a padlizsán, sem a brokkoli, sőt még a cukkini sem.

Erdélyben a padlizsánsütés nem afféle culinaritás, hanem mindennapi étek. Ha sütöttek, 2-3 kiló alatt hozzá se fogtak, és akkora tálat tettek az asztalra, hogy azt mi egy hétig sem tudnánk megenni. Ettük reggelire, vacsorára a padlizsánkrémet, finom meleg házi krumplis, vagy kukoricás kenyérre kenve, amiért valahová a falu túlsó végére mentünk kocsival, mert ott sütötték háznál a legfinomabb kenyeret. Mi pirítósra kenve szeretjük, reggelire vagy vacsorára, sültek mellé grillezés alkalmával, de kiválóan megfelel előételnek is.

Hozzávalók:
3 közepes padlizsán
1 közepesnél nagyobb fej hagyma
1 nagy vagy 2 közepes gerezd fokhagyma
fél zöldpaprika (opc.)
1 paradicsom (jó kemény)
2-3-4 evőkanál olivaolaj
só, bors

Nem feltétlenül kell faszénen vagy kerti grillrácson sütni, én ugyanazt a füstös hatást a kerámialapos tűzhelyemen is simán elérem. Kiterítek egy nagy alufóliát, aláfűtök úgy kb. 4-es fokozaton, a gyümölcsöket elrendezem ill. megtámasztom őket egymással, hogy ne nagyon mozgolódjanak. Sülés közben állandóan forgatom őket, hogy minden oldalukon jól megsüljenek, és a füst is jól járja át. Na nem valami tábortűzre gondolok, de fontos, hogy addig süssük, amíg füstölni kezd. Szokott puffogni is, az már jó jel. Nem viszem túlzásba a fakés és favilla használatát sem, szerintem lényegtelen, hogy a kenyérre kenve milyen színárnyalatot vesz a fémkéstől. Tehát hagyjuk kihűlni, mert nehéz vele forrón bánni. Hűlés után először hosszában majd keresztben félbevágom, így kanállal könnyen kikaparható a belseje. Jól összetörjük, ez mehet egy egyenes végű fakanállal. Hozzáadjuk az apróra vágott (nem darált) hagymát, fokhagymát, a szintén apróra vágott paradicsomot, én paprikát is teszek hozzá, sózom, borsozom. Olivaolajjal meglocsolom, jól összekeverem, a legvégén apróra vágott zellerzölddel szórom meg. Zeller helyett jó a petrezselyem is, vagy más zöld fűszernövény, nekem zellerrel a legharmonikusabb. Meglocsolhatjuk pár csepp citromlével is, mindenki a saját ízlése szerint.

Csirkemell-filé szilvacsatnival és kuszkusszal

Csili fűszeres szilvamártása ihlette szombati ebédemet. Na meg a kíváncsiság, sikerül-e végre olyan kuszkuszt csinálnom, ami megközelíti jó pár évvel ezelőtti egyik gasztronómiai élményem kuszkuszát. Eddigi próbálkozásaim több-kevesebb, (inkább kevesebb) sikerrel jártak. Az elmúlt két hétben variáltam a víz és vaj mennyiségét, hőmérsékletét, még a lábosokat is, szerencsére nincs sok lehetőség, de egyik sem volt az igazi. Az internet segítségét is igénybe véve sok-sok receptet és ismertetést találtam, gondoltam össze is foglalom majd egy posztban kutatásaim eredményét, de persze már megtette más. A megoldást végül Terebessnél http://www.terebess.hu/ találtam meg, ahol az egyik recept a kuszkusz megpirításával kezdődik. Hát ez nekem is eszembe juthatott volna – gondoltam, és mindjárt hozzá is láttam a szám szerint ötödik, és reméltem utolsó kísérletnek. Teljes sikert könyveltem be magamnak, minden szem külön, semmi ragacs, az íze pedig....... van íze!!!! – bár ez nem derül ki a képről. A szilvamártás Csili receptje szerint készült, de én nem paszíroztam és nem mixeltem, így egy jó kis csatni kerekedett belőle. Csirkemellet sütöttem mellé.

A kuszkusz hozzávalói

1 dl kuszkusz
2 dl víz
só
olivaolaj

A kuszkuszt olivaolajon jól megpirítjuk mint a tarhonyát, felöntjük kétszeres mennyiségű vízzel, 1-2 percig lobogtatjuk alatta a vizet, majd lefedjük és elzárjuk alatta a gázt. Saját gőzében pillanatok alatt megpuhul.

Körte-turmix

http://www.youtube.com/watch?v=CNs0Vt7hisU

Jó szórakozást!

Lecsós bárány kuszkusszal

Hozzávalók:

Egy bárány negyede, kb 2 kg

2 fej fokhagyma

só, bors

3 db babérlevél jól összetörve

olivaolaj

A báránydarabokat befűszereztem, só, bors, fokhagyma, olivaolaj keverékével. Egy tepsi alját kiolajoztam, elrendeztem benne a húsokat. 25o fokra felmelegített sütőbe tettem, és 1o-15 perc alatt szép pirosra sütöttem, majd átforgattam a húsokat a másik oldalukra, és még 15 percig sütöttem. A húsból kifolyt levet leöntöttem, újból olivát öntöttem alá, megszórtam apróra tört babérlevéllel és beterítettem paradicsomszeletekkel. A húsdarabok mellé negyedelt hagymákat és paparikadarabokat tettem. Fóliával betakartam, a hőt 2oo fokra csökkentettem, és kb. egy óra alatt készre pároltam. Levéve a fóliát, ismét nagy lángra téve pirosra sütöttem.

Fél doboz, 25 dkg kuszkusz

fél liter víz

5 dkg vaj

só

1o-12 szem aszalt sárgabarack kis kockákra vágva

1 csokor petrezselyem

A kuszkuszt (így magyarosan!) hasonlóképpen készítjük mint a rizst. Ajánlatos az eredeti receptet is elolvasni, mert a magyar fordítás szerint, legalábbis azon a csomagon, amit én vettem, ugyannyi vizet ír, mint a kuszkusz, ami igencsak kevésnek bizonyult. De persze ezen könnyen segítettem. S hogy egy kis marokkói ízt is belecserkésszek, tettem bele apróra vágott szárított sárgabarackot is, és egy csokor apróra vágott petrezselymet, ami egyáltalán nem rontotta el.

Birka- vagy báránysütésnél – kihasználva a sütő kapacitását – jól megmosott krumplikat szoktam tenni a sütő aljába, (egyébként ezt szeretem mellé a legjobban) de most végre ki akartam próbálni a kuszkuszt is.

Svéd tea

Gyakran előfordul nálunk, hogy "észrevétlenül" elfogy a kávé. Bosszankodás helyett ilyenkor inkább svéd teát csinálok, ami nagyon jól helyettesíti a kávét, ha nem is örökre, de átmenetileg mindenképp. Ezt a finom italt évekkel ezelőtt a Litea könyvesboltban ittuk a barátnőmmel és a lányainkkal, ha őszi vagy tavaszi vasárnap délelőtt elszabadultunk otthonról. Ilyenkor bevetettük magunkat nemcsak a könyvek és albumok, hanem a kávék, teák és sütemények világába is. A hely hangulata mindig elvarázsolt minket, amihez a sok finomság is nagyban hozzájárult.

Hozzávalók:
2 dl forró tej
1 teáskanál Twinings Earl Grey tea
(vagy 1 filter)
méz vagy juharszirup (vadmézzel a legjobb)
tejszínhab, kakaó vagy fahéj

A tejet forrásig melegítjük majd leforrázzuk vele a teát. Hagyjuk hosszabb ideig ázni, hogy a Bergamott íze jól kioldódjon és érezhetővé váljék. Csészékbe szűrjük, ízesítjük, tejszínhabot vagy tejhabot nyomunk rá és kakaóval vagy fahéjjal szórjuk meg. Pont úgy, mint egy kávét.

Gyömbérital

Melegrekordok dőlnek meg nap mint nap, és nem mindenki nyaral! Ezt a legeslegjobban üdítő italt azoknak ajánlom, akik még nem, vagy már nyaraltak, és otthon vagy a munkahelyen kell kibírniuk a dögmeleget. (A recept a Govinda-könyvből való)

Hozzávalók

10 dkg cukor (vagy 12 db édesítő tabl.)
5 db citrom leve
3 dl narancslé
5g vaniliás cukor
5 citromkarika
2kk gyömbér
2 szem szegfűszeg (a szegfűszeg és a kardamom mennyiségét ízlés szerint emelni lehet, én most a 6-6 szemnél tartok)
1 fahéjrud
2 szem kardamon
14 dl szánsavmentes ásványviz
5 dl víz a gyömbérfőzethez

A fél liter vízbe tettem a fűszereket, az édesítő tablettákat, a kicsavart citromok héját és felfőztem, mint a szirupot. A gyömbért a legvégén kevertem hozzá. Felöntöttem a narancs- és citromlével, az ásványvízzel, belekarikáztam a citromot, és először egyben hűtöttem be, majd ásványvizes palackokba töltöttem, és visszatettem a hűtőbe. Egy jégkockatartóba is öntöttem belőle, így a jeges hatás szervírozásnál még könnyebben elérhető.